Indiai templom Szingapúrban
2012.10.22. 08:52 vinpet
Szólj hozzá!
Címkék: travel szingapúr vinpet942
Szingapúr
2012.10.21. 17:08 vinpet
Az állam nevét a szanszkrit, simha, vagyis oroszlán és a szintén szanszkrit pura, azaz város szavakból kapta, ami „Oroszlánvárost” jelent.
A maláj legenda szerint egy szumátrai herceg találkozott egy oroszlánnal, aki arra kérte, hogy alapítsa meg Szingapúrt, azaz Oroszlán Várost.
Egy másik legenda szerint, egy félig hal, félig oroszlán tengeri szörny felbukkanása olyan mély benyomást tett egy éppen a parton sétáló maláj hercegre, hogy a közeli halászfalut Szinga Púrának, vagyis, az oroszlán városának keresztelte át.
A város címerében ma is szerepel az oroszlán, és a Merlion Parkban nyolc méter magas szoborként is megcsodálható.
Egy kis történelem:
A mai Szingapúr területe már a XIII. században lakott volt, de a mocsaras vidék többnyire kalózok búvóhelyének számított.
A modern Szingapúr történelmét Sir Stanford Raffles 1819 évi érkezésétől számítják, aki a Brit Kelet-indiai Társaság képviselőjeként kereskedelmi bázist létesített a szigeten.
Brit helyőrséget telepítettek a vámmentes, szabad kikötőnek nyilvánított városba, mely az új gyarmat közigazgatási és gazdasági központjává vált.
Szingapúr angol fennhatóság alatt volt 1942-ig, mikor a japánok elfoglalták. Az 1945-ös japán kapituláció után a sziget ismét angol érdekeltség lett és maradt 1963-ig.
Ekkor Malájföld, Sarawak, Sabah és Szingapúr létrehozta a Maláj Államszövetséget.
Ez a formáció nem tartott sokáig, mert a malájok minden áron biztosítani akarták a népességi többségüket, és a szinte kizárólag kínai nemzetiségű Szingapúr különválását szorgalmazták.
1965-töl Szingapúr különvált és Szingapúr Köztársaság néven szerepel, mint városállam. A függetlenedése után a sziget rohamos fejlődésnek indult. A stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost.
Az oroszlánvárost némi képzavarral ázsiai kistigrisként is szokták emlegetni, de mióta tudjuk, hogy a karmait vesztett pannon puma is létezett, ezen már nem is csodálkozunk, különösen, mivel már a nemzeti címerükben is együtt szerepel az oroszlán és a tigris.
A felirat azt jelenti, hogy előre Szingapúr.
Ma már alig lehet elképzelni, hogy alig 100 évvel ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt, hiszen ma központjában a leghatalmasabb bankok és társaságok felhőkarcolói állnak a modern sugárutak és üzletek mellett.
Ma a kínai származású szingapúriak alkotják a szigetállam lakosságának háromnegyed részét, jelentős még a maláj és az indiai kisebbség is. Ha a turistákat is beleszámolnák, minden bizonnyal többséget érnének el.
Látnivalók Szingapúrban:
A belvárosba számos koloniális épület emlékeztet az angol uralomra. Egyik legszebb és legjellegzetesebb, a Sir Stanford Rafles nevét viselő hotel.
A szingapúriak jellemző vonása a "Kiasu" , ami azt jelenti, hogy mindenben a legjobbnak kell lenni. Ezt az elvet gyakorlatban is megvalósítva, itt található a világ egyik legjobb oktatási rendszere, reptere, tömegközlekedése, üzleti környezete és Szingapúr a legtisztább város.
Szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, rágógumit ragaszt, vagy akár nem öblíti le a WC-t a nyilvános illemhelyen.
Innen ered az angol nyelvi szójáték: Singapore is a fine country. – „Szingapúr csodálatos ország”, és a másik jelentésében: „Szingapúr a bírság földje”.
A hétköznapi és ünnepi szokásokban egyaránt érezhetők az évszázados hagyományok. A városállam multikulturalizmusa különleges karaktert biztosít az országnak.
Érdemes egy pár napot itt eltölteni, hogy betekintést nyerjünk a sokszor távolinak és elvarázsoltnak tűnő ázsiai szokásokba, illetve a trópusi éghajlat csodálatos növény és állatvilágába.
A Szingapúr folyó két partján elterülő felhőkarcoló-negyed első pillantásra semmiben sem különbözik a legtöbb modern metropolis belvárosától. A csúcstechnológia az élet minden területén fellelhető.
A modern Singapore kereskedelmi központja az Orchard Road. Itt sorakoznak az elegáns szállodák, bevásárlóközpontok és vendéglők. Felejthetetlen élmény az ezerszínű reklám, mely szinte nappali fényt áraszt.
A Jólét Szökőkútja ( Fountain of Wealth) hatalmas méreteivel nem véletlenül került bele a Guinness-rekordok könyvébe.
A Suntec City bevásárlóközpont része, talapzata a föld alatt található.
A monda szerint, ha háromszor megkerülöd, és utána belepacskolsz a vízébe, teljesül a kívánságod.
Mi busszal kerültük meg, remélem így is beválik.
A monumentális alkotást körülölelő épületek egy emberi kezet formáznak.
Esténként lézer show és élő zene fokozza a hangulatot.
A szingapúri parlament épülete
Kulturális központ, a népnyelv duriánnak nevezi, mert az itt honos gyümölcsre emlékeztet.
Esténként a folyóparton is vidám az élet, számos kisvendéglő kínálja egzotikus ételeit.
A Merlion szobor is (melynek feje oroszlán, teste pedig hal), Szingapúr egyik jelképe. Neve a sellő (angolul:mermaid) és az oroszlán (angolul lion) szavakból származik.
Szingapúrban láthatjuk a Forma-1-es versenyek során már méltán megcsodált Marina Bay Sands Hotelt, amelynek egy látványos égi parkja (Sky Park) van a három toronyépületének a tetején, mintegy 200 méter magasságban.
A középső részen egy panorámás úszómedence van, a hotel milliomos vendégeinek számára, de a turisták is felmehetnek az egyik torony tetejére, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a városra, különösen az esti kivilágítás és fényjáték varázslatos.
A hatalmas luxushotelt, amely állítólag a világ legdrágább szállodája, Moshe Safdie tervezte, aki azt mondta, hogy az épület szerkezetét a kártyavár ihlette. Remélem ebben a kártyavárban is „vasbetonból vannak a jolly-jokerek.”
Nézzünk meg egy videót az esti Szingapúrról: https://www.youtube.com/watch?v=W850RZunzQo
A kiállító terem, egy meghámozott narancsot mintáz.
Kínai negyed (Chinatown):
Szingapúr kulturális központja a Chinatown betekintést ad a hagyományőrző kínai kultúrába, az itt élők mindennapi életébe, akik nagyban hozzájárultak a mai Szingapúr kialakulásához. A házak nagy részét lebontották illetve felújították. Az új épületek nagy része üzlet illetve vendéglő.
Ott jártunkkor már nagy volt a készülődés a holdújévi ünnepségekre. Szinte mindenhol hatalmas, színpompás sárkányokat láthatunk.
A sárkány egyébként is minden kínai ünnep elmaradhatatlan eleme, de most, hogy a „Sárkány éve” jön, valóságos sárkánydömping van.
Little India:
Az indiai negyed betekintést ad az indiai életmódba, szokásokba, konyhaművészetbe. Színes épületeivel egy dél-indiai kisvárosra emlékeztet.
Érdemes megtekinteni a piacot, ahol a fantasztikus fűszer választék mellett, megcsodálhatjuk az indiai konyha egzotikus alkotóelemeit.
Csodálatos látvány az állat- és istenfigurákkal zsúfolt, élénk színekre festett homlokzatú Srí Mariamman hindu templom.
Nézzünk meg egy videót a templomról: https://www.youtube.com/watch?v=2O_3Pbn8KXA
Botanikus kert:
Egy hatalmas területen elhelyezkedő óriási park, melyben külön kertek vannak: az Orchidea és a Pálma kert.
Az Orchidea kert érdekessége, hogy a parkban van egy magyar fa is az Orchidea kert bejáratával szemben. A magyar nagykövetség itt szokta megtartani a március 15-ei ünnepséget.
A kertnek van egy VIP parkja, ahol neves politikusokról elnevezett fácskákat, virágokat láthatunk. Állítólag Horn Gyuláról is elneveztek egy virágot, de nem találtuk. Orbánnak könnyű lenne megfelelő növényt választani, hiszen itt rengeteg az erőszakos, élősködő.
Gasztronómia:
A déli gyümölcsei ízletesek, zamatosak, mint a trópusi gyümölcsök általában. A gyümölcsök között a durián a bennszülöttek egyik kedvenc gyümölcse, különleges helyet foglal el.
A világ 8 legbüdösebb étele közé tartozik, szállodában és tömegszállító eszközökre tilos a bevitele!
Rendkívül átható illatú, a pálpusztai és egy hónapok óta nem mosdott hajléktalan szagának elegye.
A Duriant a távol-keleten igazi csodanövényként tartják számon. Délkelet-Ázsiában az emberek a „Gyümölcsök Királyaként", és a „Királyok Gyümölcseként" tisztelik. Egyetlen gyümölcs sem büszkélkedhet olyan bőséges tápanyagtartalommal a világon, mint a Durian.
A legenda szerint, a Durian a gyümölcsök legszebbike és legízletesebb példánya volt. Egy idős, bölcs remete egyszer Durian magot vitt a király elé.
A király azonban nem mondott illő köszönetet a remetének. Mérgében a remete megátkozta a Durianfát, így ettől kezdve a gyümölcsök utálatos tövisekkel és bűzlő szaggal teremtek.
Azonban a mennyei ízt és gazdag tápanyagtartalmat ezután is megőrizték.
Szingapúr Ázsia konyhaművészetének fővárosa. Esténként a belvárosban dolgozó alkalmazottak csapatosan vonulnak a közeli Boot Quai-re és a Clarke Quai-re.
Az ételek minőségét már az első falatok után elbírálhatja a vendég, és abban is biztos lehet, hogy a konyhában a legnagyobb tisztaság uralkodik.
A piszkos, elhanyagolt vendéglőket a nagy példányszámban megjelenő Straits Times teljes nevével, fényképekkel illusztrálva pellengérre állítja "A hét legmocskosabb disznója" cím alatt.
Érdekességek:
A világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűntényt. Ráadásul a nemzetközi felmérések alapján ez az ország a legkevésbé korrupt.
A sorozás minden egyes szingapúri férfi állampolgárnak (sőt, a nem állampolgár betelepültek fiainak is) kötelező. Ugyan történelme során még nem keveredett háborúba a városállam, ma mégis százezres aktív hadserege van, és összesen 350 ezren hívhatók be katonai szolgálatra.
Szingapúr egyike a négy ázsiai kistigrisnek, valamint Monaco, San Marino és a Vatikán mellett a negyedik, még ma is létező városállam.
Végül nézzünk meg egy felvételt a kezdetekről.
Tegyünk még egy sétát Szingapúrban: https://www.youtube.com/watch?v=PRbhGXAHaIk
Szólj hozzá!
Borneo dzsungeleiben
2012.09.19. 17:30 vinpet
Borneó szigetéről leginkább a hatalmas dzsungelek, a dayak fejvadászok és az orángutánok juthatnak eszünkbe, nem is beszélve, Sandokan- ról, a maláji tigrisről, aki maláj hercegnek született, de miután az angolok megfosztják vagyonától, kalóz lesz.
A régészeti leletek szerint Borneó szigetén már 31 ezer évvel ezelőtt is éltek emberek, de az itt élő törzsek ősei az i.e. 3 ezer környékén vándoroltak ide. A sziget nagy része az i.sz. 12. századtól kezdve a brunei szultán uralma alatt állt, s az első írásos emlék, amely Borneó nevét említi a 14. századból származik. Területén, ma három ország, Indonézia, Malajzia, valamint Brunei osztozik.
Az indonéz szigetvilágban elterülő Borneó Földünk harmadik legnagyobb szigete, hatalmas, összefüggő esőerdővel, melyet az” ember” itt is folyamatosan pusztít. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik.
A sziget észak-keleti részén lévő Sabah tartományt korábban úgy hívták, hogy az "Ország a szelek alatt", ugyanis a terület rendszerint szerencsésen megmenekül a néhány száz kilométerre, északra lévő Fülöp-szigeteket sújtó tájfunoktól.
A sziget történelmében az igazán mozgalmas szakasz a 19. században, a kolonizáció idején kezdődött. A maláj félsziget és Indonézia nagy részét az angolok és a hollandok szerezték meg.
A második világháború idején Borneó északi része japán megszállás alá került és a szövetséges bombázások nyomán a nagyobb városok szinte kivétel nélkül elpusztultak.
A mai állapot 1984-ben alakult ki.
Borneón egyre égetőbb probléma az őserdők módszeres irtása. A sziget malajziai részén ma már szigorú törvények szabályozzák a fák kivágását, de az indonéziai területeken gyakorlatilag megállíthatatlan a pusztítás. A kiirtott dzsungel helyére úgynevezett másodlagos erdőket és ültetvényeket telepítenek, s ettől sok őshonos állatfaj a kipusztulás szélére kerül.
Egy arab utazó, Ibn Batuta a sziget északi partjai mentén hajózott, szerencsétlenségére egy hatalmas tájfun idején, se ekkor vette észre a sziget belsejében látható hatalmas, fekete felhőkben úszó hegyet, amit a Felhők hegyének nevezett.
A 4093 méter magas Mount Kinabalut manapság is többnyire a felhők takarják. Borneó talán legnagyobb természeti látnivalója a Mount Kinabalu hatalmas gránittömbje, ahová mindenféle előzetes hegymászó-tapasztalat nélkül bárki felkapaszkodhat, feltéve, ha jó erőben van.
Sarawak
A Borneo szigetén fekvő legnagyobb maláj állam.
Maláj neve, Bumi Kenyalang („a szarvcsőrű madarak földje”). Ezeket a különleges madarakat „hornbill”-eknek hívják, róluk majd később részletesen írok.
Kutching:
Sarawak állam fővárosa A 19. században a britek által alapított város nagyon sokat megőrzött hagyományos borneói hangulatából.
A város nevének jelentése: macska.
Az angol származású fehér rádzsa James Brooke által alapított Kuching maláj Borneó legnagyobb városa.
A malájok, indiaiak és kínaiak által létrehozott város rendkívül gazdag multikulturális és építészeti örökséggel rendelkezik, ahol különleges harmóniát alkotnak a régi egy-két szintes koloniális épületek a modern felhőkarcolókkal és bevásárlóközpontokkal.
A helyiek kedvenc szórakozó és találkozóhelye, a híres folyóparti sétány, ahol rengeteg bazári árus kínálja a portékáját, sok helyen főzőcskéznek, és még egy színpad is van, ahol zenészek, táncosok váltják egymást.
A vidám hangulat, még egy teknőcöt is sétára csábított.
A Sarawak folyó, a Parlament és Margarita erőd, melyet Brooks feleségéről neveztek el.
A Sarawak múzeum-ban megtekinthetjük a törzsi művészet remekeit, a maláj és kínai használati tárgyakat, de még a fejvadászok különleges fegyvereit is.
Az1891-ben megnyílt a célra épített épület Charles Brooke, a második fehér rádzsa építette.
Érdemes megnézni a kínai Tua Pek Kong templomot is.
Néhány nappal elutazásunk után hatalmas trópusi felhőszakadás zúdult a városra, a helyi sajtó /New Straits Times/ halálos áldozatról és eltűnésekről is beszámolt.
Fejvadászok falujában:
Az egykori fejvadászok leszármazottjai, ma is az őserdőben, bambuszból készült lábas-házakban laknak, melyek célszerűsége abban rejlik, hogy az eső nem viszi el őket, és a bogarak sem másznak fel.
A tetovált fejvadászok, most turistákra vadásznak, szerencsére nem a fejünket akarják, a fő támadási terület a pénztárcánk, reménykedünk, hogy már tényleg nem divat a fejvadászat errefelé.
Még néhány évtizeddel ezelőtt is előfordult, hogy a borneói törzsi harcosok esküvőjük előtt egy szomszédos törzs egy férfitagját ölték meg, s fejüket kitűzték házuk homlokzatára.
Az utolsó ilyen esetet 1970-ben jegyezték fel, azóta elvileg megszűnt a fejvadászat Borneó dzsungeljeiben.
A hatásos hittérítés eredményeképpen, a fejvadász törzsek, szinte kizárólag keresztények, de azt nem tudni, hogy a manapság is szívesen mutogatott szárított koponyagyűjteményben, mennyi a hittérítő fej.
Az általunk meglátogatott egykori fejvadász törzs, egy csendes, hegyek által védett völgyben, egy kis folyó partján él.
Érkezéskor rizspálinkával kínáltak, az íze olyan volt, mint nálunk a „vasutas bor”. Tudjátok az olyan savanyú, hogy csak a vasutasok képesek meginni.
Gyömbérbort is kóstoltunk, ez jó volt, de nagyon torokkaparó, csak krákogtunk utána.
Eladásra is ajánlották, hogy milyen különleges ajándék, de senkire nem haragszom annyira, hogy ilyet vegyek neki.
A törzsek, úgynevezett hosszú házakban (Long house) élnek, ahol egy épületben akár több száz ember is lakik.
A házakba keskeny létrán lehet feljutni, az ajtón belépve egy hosszú közös térbe jut az ember, ahonnan nyílnak a szoba nagyságú lakrészek.
A falu közepén találjuk a barukot azaz a koponyák házát, amely fedezékül szolgált a falut ért támadások során és itt őrzik a harci dobot és az ellenséges fejvadászok koponyáit is.
A fejvadász harcosok testén számos tetoválás díszelgett, mindegyiknek meg volt a jelentése. Mindegyiket ki kellett érdemelni valamilyen cselekedettel. Akkor váltak teljessé a tetoválások, amikor az első fejet megszerezte.
Minden megterem náluk, csak össze kell gyűjteni
Állatvilág:
Borneó állatvilága egyedülálló, a „turistát”, mint speciális, a környezetre általában káros állatfajt, itt nem mutatom be részletesen.
Az utóbbi években, több mint százhúsz eddig ismeretlen állat- és növényfajt fedeztek fel a természettudósok Borneó szigetén, köztük a világ leghosszabb rovarát, a színét változtató repülő békát, a "bronzhátú" siklót és a "szerelmi nyilakat kilövő" csigát, és még sorolhatnám.
A még meglevő esőerdők az egyetlen természetes élőhelyei az orángutánnak, a nagyorrú majomnak, valamint több ritka fajnak.
Az orangután:
Az orangután (Pongo) az embertől legtávolabb álló emberszabású majom, teljes neve orangutang, erdei embert jelent. Ez a Pongo név rémlik valahonnan. Vajon hol láthattam ilyen majmot?
Az orangután a legnagyobb testű fán élő állat, a bennszülöttek félték és tisztelték, egyes törzseknél a férfiasság próbája volt egy kifejlett hím legyőzése kézitusában.
A nőstények egyedül vagy egy másik nősténnyel, illetve kölykeikkel élnek, a vezérhímekkel általában csak akkor találkoznak, amikor az párzani akar. A hímek viszonya rendkívül ellenséges, gyakoriak az összecsapások.
A kutatók véletlenül lettek figyelmesek arra, hogy az orangutánok nem véletlenül mártják a vízbe annyiszor a gallyakat, hanem "pecabottal" fogják a harcsát, az egy külön érdekesség, hogy a legtöbb főemlőstől eltérően az orangutánok nem tudnak úszni.
A maláj állam kiemelt fontosságú feladatának tekinti az orangutánok megmentését, ezért létrehozta a „Semengok” Rehabilitációs Központot, ahol a korábbi élőhelyükről elűzött orangutánok szabadon élnek az esőerdőben, de fokozott védelmet élveznek. A gondoskodás mellett, próbálják visszaszoktatni őket a természetes közegükbe.
Mindegyik orangutánnak van neve, egy a bejáratnál lévő táblán olvashatjuk a családfát és, hogy ki hány éves.
Az ösvény végén egy hevenyészett lelátó van összetákolva nekünk, bámészkodóknak és durván 50 méterre egy színpadféle, ahova banánt, narancsot raktak ki.
Naponta kétszer van etetés, amit a szerencsés turisták is megbámulhatnak. Egy gondozó, időnként, hosszan elnyújtott ordítással igyekszik előcsalogatni a majmokat, mely majomnyelven talán azt jelenti, „itt a banán, lehet jönni zabizni”.
Köröskörül áthatolhatatlan esőerdő, néhány perc alatt minden ruházatod nyirkossá válik, de semmisem számít, csak görcsölő nyakkal bámuljuk, hogy a sűrű lombkoronák közül mikor bukkan elő egy éhes majom.
Sajnos ott jártunkkor egy állat sem jött elő, talán „unják már a banánt” vagy, mivel látogatásunk Újév reggelére esett, még nem heverték ki az „állati” szilveszteri bulit.
Olvastam valahol, hogy a National Geografic forgatócsoportja volt, hogy fél napot szobrozott ott, de hiába a sok kaja, a gondozók hívogatása, nem jöttek elő a majmok.
Még az is lehet, hogy nagyon unják már a turistákat.
A fa tetején látható nagyméretű fészekben nem sasok laknak, hanem az orangutánok.
A borneói nagyorrú majom (Nasalis larvatus) az egyik legfurcsább kinézetű majomfajta.
Nagy méretüknek, kerek hasuknak és feltűnő színüknek (vöröses-barna test, szürke végtagok és fehér farok) köszönhetően is kitűnnek a többi borneói főemlős közül, ami mégis igazán híressé teszi őket, az a hatalmas, lógó orruk. Cyrano majomnak is szokták hívni őket.
És még valami, melyet elsősorban a férfiak irigyelnek, az a hím majmok vörös, folyamatosan erekcióban lévő pénisze, ami napközben bármikor bevethető. Jó lenne megtudni a titkot!!!
A nagyorrú majmot, „monyet belanda"-nak becézik ami „holland majmot" jelent, és azért kapta ezt a nevet, mert a helyiek szerint a holland bevándorlóknak is hosszú, piros orruk és nagy hasuk volt, bár azt nem jegyezték fel a történetírók, hogy a holland telepes férfiak is állandóan erektált, készenléti állapotban lennének.
A nagyorrú majom leginkább háremekben szeret élni, amely egy hímnemű tagból és körülbelül nyolc nőstényből áll.
Érdekesség, hogy a hím folyamatosan cserélgeti a háremeket, a nőstényeket, így életük során a csoport többször is megváltozhat.
A sziget madárvilágának egyik jellegzetes képviselője a hornbill (orrszarvúcsőrű madár),
Hatalmas felfelé ívelő szarvuk van. Tekintélyes méreteik ellenére ügyesen, nagyokat szökkenve mozognak az ágak között, vagy erőteljes, hangos szárnycsattogással repkednek a fák fölött.
Borneoi bordás krokodil:
Sósvízi krokodil, és mivel kiváló úszó, messzire kimerészkedik a nyílt tengerre is. Eredeti élőhelye a folyótorkolatok vidéke és a partvidéki mangrovemocsarak.
Magellán expedíciójának olasz krónikása, Pigafetta "természettudományos" megfigyeléseit is lejegyezte, s ma már megmosolyogtató, hogy olyan falevelekről számolt be a dzsungelben tett sétái alkalmával, amelyek "lehullanak, majd lábuk nő és elmásznak".
A nagy megfigyelő, a Borneón gyakori hatalmas, színes rovarok, vagy százlábúk egyikét láthatta, amelyek tényleg falevelekhez hasonlatosak.
A világ leghosszabb rovara:
A leghosszabb rovar címet viselő botsáskát Malajziában, Borneó szigetén találták meg 1989-ben, majd bekerült a londoni Természettudományi Múzeumba, és csak a tavalyi évben bizonyosodtak meg róla a kutatók, hogy egy új fajról van szó. A botsáska teljes testhossza a lábaival együtt 56,7 cm.
Egyéb érdekességek:
Az út során láttunk egy kínai temetőt is, nagyon érdekes és szép síremlékekkel.
Más:……..
Sarawak állam történetében a Brooks família révén három fehér rádzsa is volt, az utolsót a japán hadsereg űzte el a II. világháború során.
Az alkotmányban is rögzítették, hogy ez egy iszlám állam, ennek megfelelően, az iszlámtörvénykezés, a „saria” szigorú szabályai érvényesek.
Annyira közel vagyunk az egyenlítőhöz, hogy a mosdóból a víz, örvénylés nélkül zúdul a lefolyóba.
Mint tudjuk, az örvény iránya attól függ, hogy az északi vagy déli féltekén vagyunk. (nálunk az óra járásával megegyező az irány)
2012 január
Szólj hozzá!
Borneo dzsungeleiben
2012.09.19. 09:19 vinpet
Borneó szigetéről leginkább a hatalmas dzsungelek, a dayak fejvadászok és az orángutánok juthatnak eszünkbe, nem is beszélve, Sandokan- ról, a maláji tigrisről.
Szólj hozzá!
Címkék: travel vinpet942 Borneo
Malajzia, hindu barlang szentély
2012.09.14. 09:36 vinpet
Szólj hozzá!
Címkék: travel Malajzia vinpet942
Malajzia, Pangkor Island
2012.09.14. 09:32 vinpet
Szólj hozzá!
Címkék: travel island Malajzia vinpet942 Pangkor
