Az állam nevét a szanszkrit, simha, vagyis oroszlán és a szintén szanszkrit pura, azaz város szavakból kapta, ami „Oroszlánvárost” jelent.
A maláj legenda szerint egy szumátrai herceg találkozott egy oroszlánnal, aki arra kérte, hogy alapítsa meg Szingapúrt, azaz Oroszlán Várost.
Egy másik legenda szerint, egy félig hal, félig oroszlán tengeri szörny felbukkanása olyan mély benyomást tett egy éppen a parton sétáló maláj hercegre, hogy a közeli halászfalut Szinga Púrának, vagyis, az oroszlán városának keresztelte át.
A város címerében ma is szerepel az oroszlán, és a Merlion Parkban nyolc méter magas szoborként is megcsodálható.
Egy kis történelem:
A mai Szingapúr területe már a XIII. században lakott volt, de a mocsaras vidék többnyire kalózok búvóhelyének számított.
A modern Szingapúr történelmét Sir Stanford Raffles 1819 évi érkezésétől számítják, aki a Brit Kelet-indiai Társaság képviselőjeként kereskedelmi bázist létesített a szigeten.
Brit helyőrséget telepítettek a vámmentes, szabad kikötőnek nyilvánított városba, mely az új gyarmat közigazgatási és gazdasági központjává vált.
Szingapúr angol fennhatóság alatt volt 1942-ig, mikor a japánok elfoglalták. Az 1945-ös japán kapituláció után a sziget ismét angol érdekeltség lett és maradt 1963-ig.
Ekkor Malájföld, Sarawak, Sabah és Szingapúr létrehozta a Maláj Államszövetséget.
Ez a formáció nem tartott sokáig, mert a malájok minden áron biztosítani akarták a népességi többségüket, és a szinte kizárólag kínai nemzetiségű Szingapúr különválását szorgalmazták.
1965-töl Szingapúr különvált és Szingapúr Köztársaság néven szerepel, mint városállam. A függetlenedése után a sziget rohamos fejlődésnek indult. A stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost.
Az oroszlánvárost némi képzavarral ázsiai kistigrisként is szokták emlegetni, de mióta tudjuk, hogy a karmait vesztett pannon puma is létezett, ezen már nem is csodálkozunk, különösen, mivel már a nemzeti címerükben is együtt szerepel az oroszlán és a tigris.
A felirat azt jelenti, hogy előre Szingapúr.
Ma már alig lehet elképzelni, hogy alig 100 évvel ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt, hiszen ma központjában a leghatalmasabb bankok és társaságok felhőkarcolói állnak a modern sugárutak és üzletek mellett.
Ma a kínai származású szingapúriak alkotják a szigetállam lakosságának háromnegyed részét, jelentős még a maláj és az indiai kisebbség is. Ha a turistákat is beleszámolnák, minden bizonnyal többséget érnének el.
Látnivalók Szingapúrban:
A belvárosba számos koloniális épület emlékeztet az angol uralomra. Egyik legszebb és legjellegzetesebb, a Sir Stanford Rafles nevét viselő hotel.
A szingapúriak jellemző vonása a "Kiasu" , ami azt jelenti, hogy mindenben a legjobbnak kell lenni. Ezt az elvet gyakorlatban is megvalósítva, itt található a világ egyik legjobb oktatási rendszere, reptere, tömegközlekedése, üzleti környezete és Szingapúr a legtisztább város.
Szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, rágógumit ragaszt, vagy akár nem öblíti le a WC-t a nyilvános illemhelyen.
Innen ered az angol nyelvi szójáték: Singapore is a fine country. – „Szingapúr csodálatos ország”, és a másik jelentésében: „Szingapúr a bírság földje”.
A hétköznapi és ünnepi szokásokban egyaránt érezhetők az évszázados hagyományok. A városállam multikulturalizmusa különleges karaktert biztosít az országnak.
Érdemes egy pár napot itt eltölteni, hogy betekintést nyerjünk a sokszor távolinak és elvarázsoltnak tűnő ázsiai szokásokba, illetve a trópusi éghajlat csodálatos növény és állatvilágába.
A Szingapúr folyó két partján elterülő felhőkarcoló-negyed első pillantásra semmiben sem különbözik a legtöbb modern metropolis belvárosától. A csúcstechnológia az élet minden területén fellelhető.
A modern Singapore kereskedelmi központja az Orchard Road. Itt sorakoznak az elegáns szállodák, bevásárlóközpontok és vendéglők. Felejthetetlen élmény az ezerszínű reklám, mely szinte nappali fényt áraszt.
A Jólét Szökőkútja ( Fountain of Wealth) hatalmas méreteivel nem véletlenül került bele a Guinness-rekordok könyvébe.
A Suntec City bevásárlóközpont része, talapzata a föld alatt található.
A monda szerint, ha háromszor megkerülöd, és utána belepacskolsz a vízébe, teljesül a kívánságod.
Mi busszal kerültük meg, remélem így is beválik.
A monumentális alkotást körülölelő épületek egy emberi kezet formáznak.
Esténként lézer show és élő zene fokozza a hangulatot.
A szingapúri parlament épülete
Kulturális központ, a népnyelv duriánnak nevezi, mert az itt honos gyümölcsre emlékeztet.
Esténként a folyóparton is vidám az élet, számos kisvendéglő kínálja egzotikus ételeit.
A Merlion szobor is (melynek feje oroszlán, teste pedig hal), Szingapúr egyik jelképe. Neve a sellő (angolul:mermaid) és az oroszlán (angolul lion) szavakból származik.
Szingapúrban láthatjuk a Forma-1-es versenyek során már méltán megcsodált Marina Bay Sands Hotelt, amelynek egy látványos égi parkja (Sky Park) van a három toronyépületének a tetején, mintegy 200 méter magasságban.
A középső részen egy panorámás úszómedence van, a hotel milliomos vendégeinek számára, de a turisták is felmehetnek az egyik torony tetejére, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a városra, különösen az esti kivilágítás és fényjáték varázslatos.
A hatalmas luxushotelt, amely állítólag a világ legdrágább szállodája, Moshe Safdie tervezte, aki azt mondta, hogy az épület szerkezetét a kártyavár ihlette. Remélem ebben a kártyavárban is „vasbetonból vannak a jolly-jokerek.”
Nézzünk meg egy videót az esti Szingapúrról: https://www.youtube.com/watch?v=W850RZunzQo
A kiállító terem, egy meghámozott narancsot mintáz.
Kínai negyed (Chinatown):
Szingapúr kulturális központja a Chinatown betekintést ad a hagyományőrző kínai kultúrába, az itt élők mindennapi életébe, akik nagyban hozzájárultak a mai Szingapúr kialakulásához. A házak nagy részét lebontották illetve felújították. Az új épületek nagy része üzlet illetve vendéglő.
Ott jártunkkor már nagy volt a készülődés a holdújévi ünnepségekre. Szinte mindenhol hatalmas, színpompás sárkányokat láthatunk.
A sárkány egyébként is minden kínai ünnep elmaradhatatlan eleme, de most, hogy a „Sárkány éve” jön, valóságos sárkánydömping van.
Little India:
Az indiai negyed betekintést ad az indiai életmódba, szokásokba, konyhaművészetbe. Színes épületeivel egy dél-indiai kisvárosra emlékeztet.
Érdemes megtekinteni a piacot, ahol a fantasztikus fűszer választék mellett, megcsodálhatjuk az indiai konyha egzotikus alkotóelemeit.
Csodálatos látvány az állat- és istenfigurákkal zsúfolt, élénk színekre festett homlokzatú Srí Mariamman hindu templom.
Nézzünk meg egy videót a templomról: https://www.youtube.com/watch?v=2O_3Pbn8KXA
Botanikus kert:
Egy hatalmas területen elhelyezkedő óriási park, melyben külön kertek vannak: az Orchidea és a Pálma kert.
Az Orchidea kert érdekessége, hogy a parkban van egy magyar fa is az Orchidea kert bejáratával szemben. A magyar nagykövetség itt szokta megtartani a március 15-ei ünnepséget.
A kertnek van egy VIP parkja, ahol neves politikusokról elnevezett fácskákat, virágokat láthatunk. Állítólag Horn Gyuláról is elneveztek egy virágot, de nem találtuk. Orbánnak könnyű lenne megfelelő növényt választani, hiszen itt rengeteg az erőszakos, élősködő.
Gasztronómia:
A déli gyümölcsei ízletesek, zamatosak, mint a trópusi gyümölcsök általában. A gyümölcsök között a durián a bennszülöttek egyik kedvenc gyümölcse, különleges helyet foglal el.
A világ 8 legbüdösebb étele közé tartozik, szállodában és tömegszállító eszközökre tilos a bevitele!
Rendkívül átható illatú, a pálpusztai és egy hónapok óta nem mosdott hajléktalan szagának elegye.
A Duriant a távol-keleten igazi csodanövényként tartják számon. Délkelet-Ázsiában az emberek a „Gyümölcsök Királyaként", és a „Királyok Gyümölcseként" tisztelik. Egyetlen gyümölcs sem büszkélkedhet olyan bőséges tápanyagtartalommal a világon, mint a Durian.
A legenda szerint, a Durian a gyümölcsök legszebbike és legízletesebb példánya volt. Egy idős, bölcs remete egyszer Durian magot vitt a király elé.
A király azonban nem mondott illő köszönetet a remetének. Mérgében a remete megátkozta a Durianfát, így ettől kezdve a gyümölcsök utálatos tövisekkel és bűzlő szaggal teremtek.
Azonban a mennyei ízt és gazdag tápanyagtartalmat ezután is megőrizték.
Szingapúr Ázsia konyhaművészetének fővárosa. Esténként a belvárosban dolgozó alkalmazottak csapatosan vonulnak a közeli Boot Quai-re és a Clarke Quai-re.
Az ételek minőségét már az első falatok után elbírálhatja a vendég, és abban is biztos lehet, hogy a konyhában a legnagyobb tisztaság uralkodik.
A piszkos, elhanyagolt vendéglőket a nagy példányszámban megjelenő Straits Times teljes nevével, fényképekkel illusztrálva pellengérre állítja "A hét legmocskosabb disznója" cím alatt.
Érdekességek:
A világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűntényt. Ráadásul a nemzetközi felmérések alapján ez az ország a legkevésbé korrupt.
A sorozás minden egyes szingapúri férfi állampolgárnak (sőt, a nem állampolgár betelepültek fiainak is) kötelező. Ugyan történelme során még nem keveredett háborúba a városállam, ma mégis százezres aktív hadserege van, és összesen 350 ezren hívhatók be katonai szolgálatra.
Szingapúr egyike a négy ázsiai kistigrisnek, valamint Monaco, San Marino és a Vatikán mellett a negyedik, még ma is létező városállam.
Végül nézzünk meg egy felvételt a kezdetekről.
Tegyünk még egy sétát Szingapúrban: https://www.youtube.com/watch?v=PRbhGXAHaIk
